A Rendszerfelállítók Magyarországi Egyesületének Alapszabálya

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1

Az egyesület neve: RENDSZERFELÁLLÍTÓK MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE

1.2

Az egyesület székhelye: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 27. fszt. 2.

1.3

Az egyesület működési területe: országos

1.4

Az Egyesület önálló jogi személy.

1.5

Az Egyesület felügyeletét a Fővárosi Bíróság látja el.

II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA

2.1 Az Egyesület célja Bert Hellinger szakmai és kulturális szellemiségének megőrzése, módszerének tisztán tartása, követése és továbbfejlesztése. Az Egyesület hozzá kíván járulni az egyének és a társadalom egészségmegőrzéséhez azáltal, hogy rendszerfelállító módszerével személyiségfejlesztő, preventív, gyógyító, közösségfejlesztő, szervezetfejlesztő tevékenységet végez.

2.2 Az Egyesület célja, hogy tagjai elméleti és gyakorlati képzését elősegítse, és számukra szakmai és közösségi keretet, szervezeti hátteret biztosítson. Célja, hogy a módszer különböző alkalmazási területeinek megfelelően képzettségi garanciát, kvalifikált szakmai hátteret biztosítson.

2.3 Célja, hogy tagjait a 2.1 pontban leírt célok megvalósításához hozzásegítse.

2.4 Az Egyesület célja, hogy a minőségi és etikai sztenderdek kidolgozásán és képviseletén keresztül biztosítsa és fejlessze az egyesület keretein belül történő szakmai munkát.

2.5 Az egyesület célja a különböző pszichológiai megközelítések alapján dolgozó szakemberekkel való együttműködés, a szakmai párbeszédek elősegítése.

2.6 Az Egyesület célja, hogy lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a rendszerfelállító módszerrel kapcsolatos kutatásokhoz: hatásmechanizmus kutatás, összehasonlító és katamnesztikus kutatások.

2.7 Célja kongresszusok, konferenciák, tudományos ülések, hazai és nemzetközi tapasztalatcserék szervezése, külföldi szakemberek meghívása, hazai szakemberek külföldi tanulmányútjának támogatása.

2.8 Célja a nemzetközi integráció elősegítése, azaz kapcsolat létesítése és együttműködés nemzetközi és hazai szervezetekkel, nemzetközi szervezetekben aktív tagság, szakmai együttműködés.

2.9 Célja a módszert bemutató és népszerűsítő rendezvények, kiadványok szervezése.

III.
AZ EGYESÜLETI TAGSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK

3.1 Az Egyesület rendes tagja lehet mindazon nagykorú, cselekvőképes felsőfokú végzettséggel rendelkező természetes személy, aki képzettsége révén (IAG (Internationale Arbeitsgemeinschaft für systemische Lösungen nach Bert Hellinger) kiképző tagok által kiállított oklevél alapján) jogosult a Hellinger-féle rendszerfelállító módszer preventív, tanácsadói, terápiás és oktatási célú alkalmazására, és az Egyesület alapszabályát elfogadja.

3.2 Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) az Egyesület működéséhez erkölcsi, vagy anyagi támogatással hozzájárul és az egyesület alapszabályát elfogadja.

3.3 Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a személy, aki kiemelkedő tevékenységével - elsősorban erkölcsileg - támogatja az Egyesület működését.

3.4 Tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésével, az elvárt képzettség igazolásával, a vezetőség regisztrációja során jön létre.

3.5 Pártoló tagsági viszony a fentiekkel azonos eljárási szabályok szerint jön létre, kivéve a képzettség igazolását.

Az Egyesületi tag jogosult:

  • a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, ott döntéseket hozni

  • tisztségviselőt választani, vagy tisztségviselővé választani

  • kezdeményezéseket tenni a szervezet programjára.

  • az Egyesület rendezvényein részt venni.

  • az Egyesület által nyújtott anyagi kedvezményeket igénybe venni.

Az Egyesületi tag köteles:

  • betartani a szervezet alapszabályát.

  • részt vállalni a szervezet céljainak megvalósításában.

  • az önként vállalt egyéni feladatok teljesítésére.

  • az Egyesület vagyonát gondosan kezelni, védeni.

  • Egyesületi taghoz méltóan viselkedni, az Egyesület jó hírét kelteni és védeni.

  • A közgyűlés által megállapított tagdíjat határidőre befizetni.

Az Egyesületi tagság megszűnése

Az Egyesületi tagság megszűnik:

  • kilépéssel

  • kizárással

  • a tag halálával

  • az Egyesület jogutód nélkül történő megszűnésével

  • jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

Ki lehet zárni az Egyesület tagjainak sorából azt, aki a Magyar Köztársaság törvényeivel, vagy az Egyesület Alapszabályával, illetve a vezetőség ajánlásaival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, vagy azok ellen folyamatosan vét és e magatartását felszólításra sem hagyja abba, a fenti szabályokat felszólítás ellenére sem tartja be.

A tag kizárásának elhatározására az elnökség jogosult.

A kizárási döntést meg kell előznie a taghoz intézett írásbeli felszólításnak, amely méltányos, de legfeljebb 15 napos határidőt biztosít - az alkalmazandó jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel - a tag részére az alapszabályszerű viszonyok rendezésére.

A kizárási határozatról tárgyaló elnökségi ülésre az érintett tagot meg kell hívni, lehetőséget kell adni részére álláspontja, védekezése kifejtésére, bizonyítási indítványai előterjesztésére. A tag távolmaradása az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

A kizárást kimondó, írásbeli, indokoláshoz kötött határozat ellen jogorvoslatnak van helye, a kizárt tag a soron következő közgyűléstől kérheti az elnökség kizáró határozatának felülvizsgálatát.

A fellebbezés benyújtására a kizárási határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül van lehetőség, írásban, az Egyesület elnöksége útján.

A fellebbezésnek halasztó hatálya van a határozat végrehajtására.

A tagsági viszony megszűnésének időpontja:

Kilépés esetében a kilépési szándék írásbeli bejelentését követő 15 nap, tisztségviselők esetében 30 nap.

Kizárás esetén a jogerős kizáró határozatban meghatározott időpont.

IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

4.1 A közgyűlés

A tagok összességéből álló közgyűlés az Egyesület legfőbb testületi szerve, amely bármely egyesületi kérdésben dönthet.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az Alapszabály megállapítása és módosítása

  • az Egyesület elnökének, alelnökének és vezetőségi tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása, részükre a felmentvény kiadása

  • az Egyesület éves munkatervének és költségvetésének elfogadása

  • az Egyesület éves mérlegének és eredmény-kimutatásának elfogadása, a Vezetőség és a számvizsgáló bizottság éves beszámolójának jóváhagyása

  • az Egyesületi bevételek felhasználására vonatkozó irányelvek meghatározása.

  • az Egyesület egyesülésének, szétválásának, átalakulásának vagy megszűnésének elhatározása, feloszlás esetén az Egyesületi vagyonról történő döntés

  • az Egyesület elnökének és tisztségviselőinek fegyelmi és anyagi felelősségre vonása

  • egyesületi tag kizárása

  • a tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása

  • a Vezetőségi ajánlások szükség szerinti felülvizsgálata.

A közgyűlést az elnök évente legalább egyszer köteles összehívni. A vezetőség döntése, vagy a tagok legalább egynegyedének a cél megjelölésével történt, írásban előterjesztett kérelme alapján rendkívüli ülést kell összehívni.

A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha

  • a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv azt írásban indítványozza, vagy

  • az Egyesület nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit.

A tagokat névre szóló meghívóval vagy az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán a közgyűlést megelőző legalább 15 nappal korábban kell meghívni. Az Egyesület köteles ugyanilyen határidővel a törvényességi felügyeleti szervet is tájékoztatni a közgyűlés időpontjáról.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést, a határozatképtelen közgyűlést követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással és a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt.

A tisztségviselők választása esetén ugyanezen szabályok érvényesek, a választások tehát nyílt szavazással történnek.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, és abban rögzíteni kell a közgyűlés lényeges eseményeit és a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két, közgyűlés által választott hitelesítő tag írja alá. A jegyzőkönyv kötelező melléklete a jelenléti ív.

A közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőik útján gyakorolják jogaikat.

4.2 Az Egyesület Vezetősége

Az Egyesület vezetősége 5 tagból áll:

az Egyesület elnökéből, alelnökéből és három tagjából.

Az Egyesület elnöke egyben a vezetőség elnöke is. Az elnököt, az alelnököt és a vezetőségi tagokat a közgyűlés 3 évi időtartamra választja a tagok sorából.

Az elnök az Egyesület működését a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, valamint a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően, személyes felelősséggel irányítja.

Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Az Egyesület alelnöke az Egyesület ügyvitelének felelős vezetője is.

Az Egyesület vezetősége a közgyűlések közötti időben dönt mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

A vezetőség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A vezetőség akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 tag jelen van.

A vezetőségi ülés jegyzőkönyvét az elnök és az alelnök írja alá.

V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

5.1 Az Egyesület vagyoni forrásai:

  • a tagdíjak,

  • az egyesületi rendezvények és egyéb alapszabályszerű tevékenységek, valamint az esetleges egyesületi kiadványok bevételei.

  • gazdálkodó-, állami- és társadalmi szervek, magánszemélyek által esetenként juttatott támogatások.

Az Egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel.

Az Egyesület tiszta vagyonát az éves mérleg alapján mutatja ki, a szabályszerű vagyonkezelésért az elnök és az alelnök egyetemlegesen felelősek.

VI.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

6.1 Az Egyesület általános képviseletére az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, illetve eseti megbízásuk alapján a vezetőség bármely tagja jogosult.

Írásbeli kötelezettség vállalására az elnök vagy két képviseletre jogosult személy együttesen jogosult.

Az Egyesület bankszámlájáról való rendelkezéshez, továbbá hitelszerződés megkötéséhez két képviseletre jogosult személy együttes aláírása szükséges azzal, hogy az alelnök helyett csak az elnök által e célra írásban felhatalmazott személy írhat alá.

VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7.1 Az Egyesület alakuló közgyűlése jelen Alapszabályt 2006. április hó 28-án tartott ülésén elfogadta.

7.2 Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság ..........számon nyilvántartásba vette.

Budapest, 2006. április hó 28. napján

 

......................................................

elnök

......................................................

alelnök